Civilizációs betegségek
A civilizációs betegségek túlnyomórészt a nem megfelelő életvitel eredményeként alakulnak ki.
Ide tartoznak többek között a daganatos megbetegedések bizonyos fajtái (pl.: vastagbélrák), a magas vérnyomás, a koszorúér betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség és a depresszió is.
Bár az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi száz évben, ugyanezen idő alatt a városi lakosság egészségi állapota nem javult ugyanolyan mértékben. A legszembetűnőbb növekedés az immunrendszer legyengüléséből adódó daganatos, allergiás, illetve a nem elsősorban a fent említett okból adódó mozgásrendszeri, szív- és érrendszeri betegségeknél tapasztalható. Emellett olyan kórok, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek, mára egyre fiatalabb nemzedékeket sújtanak.
Miért “hódítanak” a civilizációs betegségek?
A ma embere zömében ülő munkát végez, alig mozog sőt, szabadidejét is jobbára otthonában, tévé vagy számítógép előtt tölti, miközben nassol. Sokszor napközben étkezni sincs ideje, ezért a vacsora válik számára a legjelentősebb étkezéssé, ám az este elfogyasztott nagy mennyiségű táplálék a legegészségtelenebb. A mozgáshiány, az ülő életmód teljesen természetellenes és ezért nagy veszélyeket rejt. Ennek következménye lehet az elhízás, egyes anyagcsere- és mozgásszervi betegségek.
A másik fő probléma a táplálkozás minősége. Idő hiányában gyakran sajnos olyan ételeket eszünk, melyek adalékanyagokat, tartósítószereket tartalmaznak, melyek rendszeres fogyasztása folyamatosan mérgezi szervezetünket. Kevés természetes táplálékot, rostanyagot, és kevés folyadékot iszik, viszont sokat ül, alig mozog, ebből következően sokan székrekedésben szenvednek. A salakanyag, ami a széklettel naponta eltávozna, esetleg csak hetente egyszer-kétszer ürül, így a méreganyagok nagyobb mennyiségben szívódnak fel és lerakódnak a szervezetben. A helytelen táplálkozás miatti elhízás következtében zsíros a máj, a zsír lerakódik az erekben, az erek összeszűkülnek, az érszűkület következménye pedig a magas vérnyomás, ami megnöveli az agyvérzés és az infarktus kialakulásának kockázatát.
A szervezetünket érő folyamatos negatív behatások következtében az immunrendszerünk legyengül és ennek egyik eredménye az évről-évre növekvő számú allergiás megbetegedés, a daganatok kialakulása és a csökkenő védekező képesség vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal szemben.
A pszichikai és szociális terhek szintén lélekgyötrők és energiarablók, így a negatív stressz (vagyis az olyan feszültség, melyet kikapcsolódás nem ellensúlyoz) állandósulhat és maradandó, pszichés zavarokat eredményez, ilyen például a szorongás, alvászavar, melyek később még komolyabb betegségek kialakulásához is vezethetnek (pl. pánikbetegség, depresszió).
