A környezeti ártalmakkal, a környezetvédelemmel foglalkozni talán soha nem volt oly fontos, mint napjainkban. Beszennyeztük vizeinket, kizsákmányoltuk termőföldjeinket. Ma már a napsugarak sem a régiek, hiszen az UV szűrő, az ózonréteg megsérült a fejünk felett, ma már a levegő sem az, mint régen volt.
Egy ország környezeti állapotával szorosan összefügg lakosságának egészsége.

Milyen környezetben élünk?

Levegő
Magyarország területének 3,9%-án a levegő súlyosan szennyezett, itt él a lakosság 28,6%-a. Mérsékelten szennyezett területeken él 23,7%. Legtöbb gondot a közlekedési eredetű légszennyezettség okoz, gondoljunk a csúcsforgalomra, közlekedési dugókra. (káros oxidáció, kipufogógázok, ólom, nehézfémek)

Víz
Ipari üzemeink évente 80 millió liter szennyvizet produkálnak, ennek 40%-a tisztítás nélkül kerül a csatornahálózatba, folyókba (vas-klorid, nikkel, higany, nehézfémsók…)

Talaj
1966 és 1990 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem végzett kutatásokat. Tanulmányuk szerint a különféle civilizációs ártalmak (műtrágya, permetezés, vetésforgó művelés mellőzése) miatt élelmiszereinkben egyre kevesebb a vitamin, ásványi anyag. Táplálkozunk, s közben nem gondolunk arra, hogy az egyébként “jóllakott” szervezet is éhezhet, hiányokkal küzdhet. Az emberiséget fenyegető, gyötrő leggyakoribb betegségeket valaminek a hiánya okozza!!! Ha nincs hiány, nincs betegség!!!

Élővilág
Az emberi betegségek 80%-a a káros környezeti hatások miatt keletkezik. A halálokok 25%-a visszavezethető környezetszennyezésre.

Ez a folyamat, beleértve a hazai táplálkozási szokásainkat, életmódunkat (minőségi étkezés hiánya) vezetett oda, hogy Magyarországon évente 30000 daganatos betegséget fedeznek fel, évente 10000 ember hal meg rákos megbetegedésben. 1980-1997 között az asztmás betegek aránya 5-szörösére, tüdőrákban szenvedőké 3,7-szereresére emelkedett. Az emésztőrendszeri rosszindulatú daganatok 40%-a az elfogyasztott élelmiszerek, italok szennyezett anyagaival magyarázható.