Tévhitek a koleszterinről
Oszlassuk el a ködöt, amely körülveszi. A koleszterin alapvetően egy zsírszármazék, egy összetett lipid, főként állati eredetű táplálékokban található meg. A máj bontja le, a nemi hormonok, epesavak, sejtmembrán működésének alapanyaga, segíti a szénhidrátok anyagcseréjét vagyis az élet számára nélkülözhetetlen.
Az emberi testben mintegy 140 gramm található belőle, melyből a szervezet önmaga 1 grammot állít elő, a többi a táplálékkal kerül a szervezetbe. Túlzott bevitel esetén azonban az artériák falába épül, szűkíti az ereket, amely érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, vastagbél vérellátási zavaraihoz vezethet. Egy úgynevezett lipoprotein anyaggal együtt kering a vérben. Attól függően, hogy milyen fajta ez a lipoprotein, más a neve és a hatása.
Két fajtája van a koleszterinnek:
- LDL, vagyis alacsony sűrűségű (Low Density Lipoprotein) koleszterin, ami a vér koleszterinszint 75%-át adja. Ez az érfalakra rakódva kedvez az érelmeszesedésnek vagyis „rossz” koleszterin.
- HDL, a magas sűrűségű (High Density Lipoprotein) koleszterin teszi ki a maradék 25%-ot, leginkább lecitint tartalmaz, mely nemcsak, hogy nem rakódik le az érfalakra, hanem a lerakódott koleszterint is lebontja, így „jó” koleszterinnek minősül és egyben érelmeszesedést megelőző hatású is.
Sok alacsony sűrűségű (Low Density Lipoprotein) LDL koleszterin a tojássárgájában, sertéshúsban, felvágottakban, zsíros sajtban, tejszínben, vajban található. A koleszterinszintet növeli a cigaretta, az élelmiszeradalékok, a levegőszennyeződés, a kávé, a stressz, a szájon keresztül szedett fogamzásgátlók, a cukor, valamint a telített zsírok.
A koleszterinszintet csökkentők sorában a padlizsán, a hagyma, a joghurt, a pektin (gyümölcsök héjában található meg), nyers sárgarépa, a növényi rostok, a teljes kiőrlésű gabona, a gyümölcs, a saláták, a többszörösen telítetlen zsírsavak, a C-, és az E vitamin és a lecitin található, mivel felszívják a bélben a koleszterin képződéséhez szükséges epesavakat.
